Kardio- szív

Az egészséges emberi test és lélek, vagyis egy fitt egyén birtokolja: a szív és érrendszeri állóképességet, azaz a keringési állóképességet, mely az életminőség fontos alkotóeleme. Megléte segít megelőzni a szív- és keringési megbetegségek kialakulását. A keringési állóképességet az határozza meg, hogy milyen hatásfokkal kerül az oxigén a munkavégző izmokba és, hogy a felhalmozódott anyagcseretermékek milyen gyorsan ürülnek ki. A keringési állóképesség az aerob(kardio) kondíció alapja.

Az aerob szó azt jelenti, hogy a sejtek anyagcserefolyamatai oxigén jelenlétében mennek végbe.

Anaerob munkavégzésről akkor beszélünk, ha a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, ekkor az izmokban úgynevezett tejsav jön létre. A tejsav felhalmozódása okozza az izomlázat. Az oxigénfelhasználás hatékonysága határozza meg elsősorban a keringési állóképességet.

Az aerob állóképességen a szervezetnek az elfáradással szembeni ellenállóképességét értjük.

Aerob edzés (kardio edzés) során hosszantartó testi terhelést végzünk közepes intenzitással, melynek során az energia termelése oxigén felhasználásával történik. Ilyen edzések: hosszútávfutás, sífutás, kerékpározás, úszás, aerobik és annak sok változata, spinning, és az edzőtermekben kardio gépeken történő edzés.

A kardio edzés fontos jellemzője, hogy a pulzusérték kiszámolásával egyénre szabott edzés készíthető, nem igényel különösebb mozgáskoordináltságot és az eredményekre sem kell sokáig várni. Az állóképesség növelése mellett, ez a leghatékonyabb edzésforma a zsírégetéshez.

Ahhoz, hogy a szervezetünkben elraktározott zsírt elkezdjük lebontani, minimum 35-40 perc folyamatos mozgást kell végeznünk. Az sem mindegy, mindez milyen pulzuson (szívütésszám / perc) történik. Ezt az értéket, értékhatárt nevezzük zsírégető zónának vagy célzónának. E zóna határai függnek az életkortól, testsúlytól, magasságtól, edzettségi szinttől és a nemtől. Célzónákat az állapotfelmérés során számolok.