2006 május 20-21-én rendezték meg a 9. Békéscsaba –Arad- Békéscsaba szupermaratont.

Most futottam 4. alkalommal csapatban. Csapatunkat az OMW Bogárzói Szervízműhely szponzorálta. Futótársaim 1 kivételével mind teljesítménytúrázók, sőt a biciklis kísérőnk Ádám /66 év/ is, aki leste minden óhajunkat, hálás köszönet érte. Szombat reggel 9-kor volt a rajt, előtte még volt 1 személyi edzésem, majd átkocogtam a Bajzáról a rajthoz, ahol már vártak a futótársak, és a családom. Én kaptam a rajt távot, ami 25 km és Csanádapáca volt a 8 pecél, ahol Erika várt. Nagy lendülettel indult a rajt, Éva és Gyöngyi a rendőrségig kísértek, majd magamra hagytak. A híd után rámtalált Ádám, majd a laktanya után, Andé is előszedte a kocsiból a biciklijét és hol előttem, hol mögöttem lábatlankodott, de jó volt, hogy ott volt. Nagyon meglepődtem a magas pulzusomon, azt hittem az izgalom hatására ilyen magas, 97%-on voltam. Az edzéseken 143- 158 között szokott lenni, attól függően, hogy milyen paszban vagyok, és milyen intenzitáson. Ha kell kifutok a világból csak ne kelljen 6 perces ezreknél gyorsabban futni. Hát itt bizony kellett, és szerencsére tudtam is tartani a tempót végig és a pulzus nem ment lejjebb, jobban fogalmazva nem engedtem lejjebb 3-4 BPM-nél. A meleg elviselhető volt, de locsoltam magam rendesen, hogy élénkebb legyek. 40. percnél aggódtam, hogy nem tudom tartani a tempót, ezért beálltam egy sárga pólós srác mellé, úgy éreztem pihenek mellette, de csak pszihikailag vertem át magam, mert a pulzus semmit sem csökkent, mégis 3 perc után kipihent érzéssel tűztem el mellőle. A táplálékbevitel nagyon jól lett időzítve, hiszen pontosan tudtam mi zajlik a szervezetemben, tudtam mikor mit kell bevinni, hogy a vércukorszintem ne ingadozzon és ne éhezzek el. 20 km-nél beszélgettem Ádámmal, persze szűk szavúan elterelte a figyelmemet és hamarosan beértünk Csanádapácára és véget ért a küldetésem amit egy kicsit sajnáltam. Tudtam mi vár Erikára, mert a 2. etapot már 3x megfutottam. 4.-ként értem be a női csapatok viszonylatában. Edzésadatok: 25 km, exe. time 2 óra, energiafelhasználás 1555 Kcal, 15% fat, átlagpulzus 176 BPM, 97%, elért legmagasabb pulzus 194 BPM 107%. Aztán még Erikának szurkoltunk és hazajöttünk, mert még délután volt 2 személyi edzésem. Jó volt a futópad mellett állni  Másnap már fél 12-kor Mezőkovácsházán voltunk és vártam, hogy a 3. etapot futhassam. Az első nap eredménye alapján 3.-ok voltunk 8 perc előnnyel. Kezdett izgi lenni a dolog. 1 óra várakozás után befutott Erika és a vetélytárs román versenyző. 20 percig a román futónő mögött voltam aztán minden jót kívánva tovább álltam. A pulzus és a tempót hasonló volt mint előző nap, de aggódtam tudom e tartani, hiszen mostmár éreztem van tét, és nem akartam csalódást okozni a lányoknak. A távolság egyre nőtt közöttünk és már visszanézve nem is láttam a sárga pólóját. Nagyon tűzött a nap, folyamatosan locsoltam magam, mert nagyon fel voltam hevülve. Egy kicsit kezdtem nyűgös lenni, zenét kértem a kocsiból és a Hair bömbölt, erre élénkebb lettem, 18 éves voltam amikor a filmet láttam. Utolértem Bogár Janit, minden jót kívánva egymásnak, haladtam tovább. A biciklis frissítője 2001-be futótársam volt. Ujjabb impulzusokat kapva, tempót tartva futottam tovább. Kellő időben a megfelelő frissítés energiát szolgáltatott és egyre közeledett a cél. Kaszapernél még kértem 3 perc zenét. 4-5 futót hagytam el mindenkit bíztatva és egyszer csak elértem a helységtáblát Csanádapáca. Összekapva magamat besprinteltem, majdnem ütközve a saját fiammal, hiszen tudtam minden pillanat számít, hogy 3.- ok legyünk. Összesen az előző napival 24 perc előnyt szereztem csapatunknak. Utólag mondta el André szerette volna megfogni a kezemet és együtt futni a célba, de én el voltam borulva. Hát sajnálom azt az elmaradt kézfogást  de megbocsátott. Gyöngyi futását végigkísértük, mértük az előnyünket, ami egy idő után csökkenni kezdett. A román nő nem igazán tudta feldolgozni a hátrányukat, és állandó beszólásokba és gyanúsítgatásba kezdett. A Háromszéki női csapat életkoruk tiszteletre méltó, de a viselkedésük főleg ami az ereményhírdetésnél, pontosabban a gratulációnál történt, saját magukat minősítik. Az utolsó 4 km-en átvette a román futó a vezetést tőlünk és hamarabb ért a célba, mint Gyöngyi, aki remek teljesítményt nyújtott. Végülis 2 perccel voltunk jobbak, mint a román csapat. Jó volt futni magamért, és a csapatért, de rossz volt versenyezni ilyen stílusú emberekkel… Szóval nagy volt az öröm, annál szerényebb a díjazás, ami a két évvel ezelőtti 6. hely díjazását sem érte el. Viszont én díjazom eredményemet és megajándékoztam magam egy S625X futó órával, ami a futás csúcskategóriája. Edzésadatok: 20 km, exe. time: 1, 39, 1234 Kcal, 25% fat, átlagpulzus 174 BPM. A versenytávot 17:42:32 alatt futottuk le.